3 jele annak, hogy megérkezett ide is a tavasz! Igaz, hogy a fűtést épp most tekertem feljebb, de egyébként minden jel arra mutat, hogy márpedig itt van...
Virágba borult Isztambul. A szürke, téli városképet felváltotta a tengernyi színes tulipánnal tarkított belvárosi utak látványa. A parkokról nem is beszélve, ott sem sajnálták a virághagymákat. De tényleg, én ilyen szép sűrűn ültetett tulipánt még nem láttam sehol! Mindenhol, a kikötők mentén és a forgalmasabb utakon is rengeteg-rengeteg tulipán szépíti a várost.
Talán Hollandiában látni hasonlót, nade nehogy azt higgyük, hogy tőlük származik a tulipán! A tévhittel ellentétben a tulipán Közép-Ázsiából származik, és I. Szulejmánnak köszönhetően jutott el Európába. A törökök tenyésztették ki a tulipán legszebb fajtáit.
3 hete jelent meg először a piac kínálatában az eper, ám azóta az ára szerencsére felére csökkent és a mennyiség is növekedett. Illata intenzív, íze tökéletes. Ha csak tehetjük, ebből csipegetünk napközben!
És a karalábé... Ez nagyon kellemes meglepetés volt, ugyanis eddig még sehol sem találtam Isztambulban! A karalábé közte volt annak az 5 dolognak amiket nagyon hiányolok otthonról (tejföl, túró, szalonna, fehérrépa, karalábé). A tejfölt egyáltalán nem ismerik, mindenhez joghurtot használnak. Túró gyanánt használnak valamit, ami csak kinézetre hasonlít, de az íze jellegtelen és az állaga teljesen száraz.
A szalonna ugye a vallás miatt teljesen esélytelen (illetve néhány helyen aranyáron hozzá lehet jutni). A fehérrépán egyébként nagyon csodálkozom, mert a petrezselymet mázsaszámra kínálják és keresik, de úgy látszik a gyökerét nem ismerik. Emiatt sajnos jó húslevest képtelenség itt készíteni.. És akkor a karalábé. Egészen véletlenül vettem észre szombati piacozásunk során, hogy az egyik árus valami furcsa gyökeret kínál. Valahogy felrémlett benne a karalábé, de csak nézegettem bizonytalanul. Ezt észlelve az árus kedvesen megkínált egy szeletkével belőle, megkóstoltam és meglepetéssel teli örömmel kiáltottam Gézunak, hogy EZ KARALÁBÉ!! Ráadásul finom, friss, zsenge. Úgyhogy most neki is állok egy jó kis rakott karalábénak (nem sertés, hanem marhahúsból), tejföl nélkül - hát utóbbi helyettesítésére még ki kell találni valamit.. Egyébként mindenfélével próbálkozunk, leteszteltük már a különböző zsírosságú joghurtokat (merthogy kínálat van bőven), hátha valamelyik azonosítható a tejföllel. A mindegyikben fellelhető savanykásság miatt ez nem jött be. Namost Gézu legújabb felfedezésének köszönhetően legutóbb már egész közel jártunk. Úgyhogy újabban kivesszük a dobozból a joghurt felét, egy éjszaka alatt megvárjuk, hogy kijöjjön belőle a savó, azt leöntjük, és csak a maradék krémes joghurtot használjuk fel. Ezáltal már egy kicsit enyhébb lesz az íze...
No és mi is húsvétoztunk egy kicsit. Barátainkhoz voltunk hivatalosak tegnap reggelire, ahol a főtt sonka kivételével volt azért mindenféle finomság. Romániában nevelkedett német barátnőnknek köszönhetően még színes tojás is volt, amivel természetesen tucáztunk is egyet. Mi tonhalkrémes kaszinó tojással és fonott kaláccsal készültünk.
És én kaptam egy gluténmentes, liszt helyett mandulából sütött nyuszit!!! Nyamm...
Gregikét meg elvittük a Bauhausba :o)
