Ejtsd: "lohusa serbet" = szülés utáni szörbet. Máris elkészítette nekem Nesli barátnőm ezt a tradicionális, édes, fűszeres itókát, melyet szülés után kell fogyasztani. Először a kórházban kell inni a tejbelövellés végett, majd otthon az újszülöttet látogatók részére szokás felszolgálni. Napi többszöri fogyasztása - cukros-fűszeres volta miatt - az anyának állítólag segít a tej mennyiségének növelésében.
Összetevőit tekintve egy kicsit rejtélyes a dolog, akárhogyan is kerestem az interneten, nem találtam meg a pontos alapanyagokat. Nesli szerint 20-féle fűszer van benne, de mivel a fő alkotóelem egy bizonyos "loğsa şekeri" vagyis lohusa cukor amit készen lehet kapni fűszereseknél, nem tudjuk pontosan mik vannak benne. Ezen kívül kell még hozzá szegfűszeg, fahéj, cukor és víz. Mindezt összefőzik, majd melegen vagy hidegen kínálják.
A "lohusa" kifejezés egyébként a gyermekágyas időszakot jelenti, mely hagyományosan 40 napig tart. Törökország-szerte számtalan tradícióval, rituálékkal találkozhatunk, melyek mind az újszülöttet és az anyát hivatottak megóvni e "kritikus" időszak alatt. Régi szokáshoz híven az újszülött, és ezáltal az anya sem hagyhatja el a házat 40 napig - ám manapság mint minden, ez a szokás is enyhülni látszik. (A mi magyar szokásainkkal ellentétben azonban ezen időszak alatt, sőt már a legelejétől szokás látogatókat fogadni - emiatt mi egy picit aggódunk is, ez bizony egy kulturális ütközőpont, márpedig az újszülött érdekeit kell majd figyelembe vennünk..)
Találtam egy érdekes írást a gyermekágyast és az újszülöttet védő hagyományokról, melyet itt most megosztok Veletek. Részlet Bartha Júlia - Lále c. könyvéből:
 |
| Loğusa şekeri |
"A gyermekágyast számtalan praktikával védik elsősorban a rontástól, a tejelvételtől, s ugyancsak se szeri se száma azoknak a praktikáknak, amelyektől a bő anyatejet remélik. Legfőképpen a táplálkozására ügyelnek, hogy bőséges folyadékot fogyasszon, húst, levest, édességet eleget egyen. A közösség, a szűkebb és a nagycsalád a szomszédokkal egyetemben gondoskodik arról, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben. Jókívánságaik a szokásos formulák szerint: Allah anyányi, apányi nagyra növesszen! Fényes legyen szemed, gond nélkül növekedj! Ha nem lenne anyateje, hagymát és fokhagymát etetnek vele. Azt tartják, hogy a kedden született gyermek mártír lesz.
A gyermeknézőbe érkező rokonok ajándékot visznek, takarót, ruhákat, aranyat, pénzt. Az anyai nagymama bölcső-ünnepet (beşik töreni) csap a bölcsőt és a hozzávaló nagyobb értékű ajándékot ő adja, a látogatóba érkezőkkel esznek, szórakoznak. A gyermekágyi lázat a néphit szerint
rossz szellem okozza. Sőt az elbeszélésekből az derül ki, hogy maga az ördög műve. Ez az a betegség,
ami fenyegeti a szülő nőket.
A gyermeknézőbe érkező rokonok ajándékot visznek, takarót, ruhákat, aranyat, pénzt. Az anyai nagymama bölcső-ünnepet (beşik töreni) csap a bölcsőt és a hozzávaló nagyobb értékű ajándékot ő adja, a látogatóba érkezőkkel esznek, szórakoznak. A gyermekágyi lázat a néphit szerint
rossz szellem okozza. Sőt az elbeszélésekből az derül ki, hogy maga az ördög műve. Ez az a betegség,
ami fenyegeti a szülő nőket.
A gyermekágy negyven napig tart. Ez idő alatt mindentől óvni kell az asszonyt. Azt mondják, negyven napig nyitva a sírja... A bába nem árulja el azonnal, hogy milyen nemű gyermek született. Először sóval hinti be a szobát és tüzet gyújt. Gyertyát vagy lámpást, hogy a gonosz dzsinneket távol tartsa az újszülöttől. Kemaliye faluban a gyermekágy ideje alatt sem az anya, sem csecsemője nem mehet ki a házból. Nem találkozhat negyven éves nővel és gyermekével. Úgy óvják a gyermekágyast,
hogy fölötte aranyat, ezüstöt, tojást, 40 szem árpát, búzát, babot, mogyorót, vasat, kulcsot vízzel leöntenek.
A bölcső alá durva szúró-vágó szerszámokat tesznek. Az átbújtatás is közismert a török kultúrában. Kemaliye faluban az a szokás, hogy más helyről hívnak két asszonyt, közülük az egyik ölébe veszi a
hogy fölötte aranyat, ezüstöt, tojást, 40 szem árpát, búzát, babot, mogyorót, vasat, kulcsot vízzel leöntenek.
A bölcső alá durva szúró-vágó szerszámokat tesznek. Az átbújtatás is közismert a török kultúrában. Kemaliye faluban az a szokás, hogy más helyről hívnak két asszonyt, közülük az egyik ölébe veszi a
gyermeket, a fejét a Kible irányába fordítja, majd a bölcső alatt átbújtatva a másik idegen asszony kezébe adja, aki háromszor megkerekíti az újszülöttet. A házat is vigyázni kell, részint a rontástól, de legfőképpen attól, nehogy megfertőződjék a gyermekágyas. A házra rontáselhárító seprűt, fokhagymát, Korán-idézetet, vöröshagymát, és egyéb, a nazar ellen bevált dolgokat akasztanak. A tilalom a mágikus dolgokra, tűzre, sóra is vonatkozik: negyven napig a gyermekágyas házából tilos sót és tüzet
vinni Yozgatban. Rontás ellen a gyermekágyast és újszülöttjét is folyó vízbe mártják. A çörek otu (Nigella sativa) magvaiból füstölőt készítenek és a látogatóba érkező vendégek után kifüstölik a gyermekágyas szobáját. Az anya nem szokta idegenek előtt a pólyát kibontani, nehogy elirigyeljék tőle a szép gyermeket. Ugyanilyen okból nem beszélnek a gyermek szépségéről, jóságáról, egészségéről sem.
A gyermekágyas tisztátalannak számít. Nem érinthet meg senkit és őt sem érinthetik. Ha csak lehet tisztes távolságból beszélgethet másokkal. A rontás nemcsak a gyermekágyasra veszélyes, hanem a
háznál lévő nagy értékű állatra, a csődörre is, ezért idegen egyik közelébe sem mehet. A gyermekágyi láz ellen muskával (írás, Korán-idézet, vagy valami ráolvasás, ami gyógyító formula), szent helyek meglátogatásával védekeznek, de gyakran ólmot is öntenek, hogy kitudják a leselkedő veszély alakját. Erzurumban a szülés utáni alhasi görcsök enyhítésére mentateát itatnak a gyermekágyassal.
háznál lévő nagy értékű állatra, a csődörre is, ezért idegen egyik közelébe sem mehet. A gyermekágyi láz ellen muskával (írás, Korán-idézet, vagy valami ráolvasás, ami gyógyító formula), szent helyek meglátogatásával védekeznek, de gyakran ólmot is öntenek, hogy kitudják a leselkedő veszély alakját. Erzurumban a szülés utáni alhasi görcsök enyhítésére mentateát itatnak a gyermekágyassal.
A szülés után azonnal mellre teszik a gyermeket. Ha nem lenne a szülés után kevés idővel anyatej, a férjnek napfelkelte előtt el kell mennie a forráshoz, két simitet (perec) vinni és vizet hozni, amit a
gyermekágyasnak meg kell innia, a perecet megennie és a várt eredmény megjön. Mondanak imát,
adnak pásztornak kenyeret, hogy a gyermekágyasnak megjöjjön a teje. A szoptatás ideje meglehetősen
hosszú, a lányokat legkevesebb egy éven át, a fiúkat három éves korukig szoptatják. Nagyon vigyáznak arra, hogy a bölcső ne ringjon üresen, mert az a gyermek halálát jelentené. Konyában ugyanilyen okból nem szabad a bölcső körül ugrálni. A néphit a tűznek különös jelentőséget tulajdonít, természetes tehát, hogy a születési szokások között is megtaláljuk a tűz-áldozatokat.
A gagauzok körében általános a hit, hogy a terhes asszony nem nézhet tűzbe. Ha mégis belepillantana, szerencsétlenség érheti a gyermekét. Régen szokás volt, hogy a szülésnél a szobában tartózkodott
az apa is. A rossz szellemek távol tartására lámpást gyújtottak. A szülés megkönnyítésére a férfi karjaiban tartotta asszonyát és imát mondtak érte. Ha komplikáció lépett fel szülés közben, akkor
is imádkoztak Kelet-Anatóliában a szülő nő, a párja előtt tüzet gyújt. Azerbajdzsánban a folyó mentén vannak ilyen célból kijelölt tűzgyújtó helyek. Özbegisztánban szintén van kijelölt hely, ahol a szülés idején az apák tüzet gyújthatnak, áldozva az ősi szokásnak. A burjátoknál is szokás, hogy a szülést követő harmadik napon nagy ünnepséget rendeznek. Tehenet vagy juhot vágnak. Az ünnepség végén a szülés helyéhez közel tüzet gyújtanak, az ételt a tűz körül fogyasztják el. A zsíros, faggyús darabokat a tűzbe köpködik, közben háromszor együtt kántálják: Szerencsét adtál, fiút adtál!- majd a nők a férfiakat és fordítva faggyúval megkenegetik egymást."
gyermekágyasnak meg kell innia, a perecet megennie és a várt eredmény megjön. Mondanak imát,
adnak pásztornak kenyeret, hogy a gyermekágyasnak megjöjjön a teje. A szoptatás ideje meglehetősen
hosszú, a lányokat legkevesebb egy éven át, a fiúkat három éves korukig szoptatják. Nagyon vigyáznak arra, hogy a bölcső ne ringjon üresen, mert az a gyermek halálát jelentené. Konyában ugyanilyen okból nem szabad a bölcső körül ugrálni. A néphit a tűznek különös jelentőséget tulajdonít, természetes tehát, hogy a születési szokások között is megtaláljuk a tűz-áldozatokat.
A gagauzok körében általános a hit, hogy a terhes asszony nem nézhet tűzbe. Ha mégis belepillantana, szerencsétlenség érheti a gyermekét. Régen szokás volt, hogy a szülésnél a szobában tartózkodott
az apa is. A rossz szellemek távol tartására lámpást gyújtottak. A szülés megkönnyítésére a férfi karjaiban tartotta asszonyát és imát mondtak érte. Ha komplikáció lépett fel szülés közben, akkor
is imádkoztak Kelet-Anatóliában a szülő nő, a párja előtt tüzet gyújt. Azerbajdzsánban a folyó mentén vannak ilyen célból kijelölt tűzgyújtó helyek. Özbegisztánban szintén van kijelölt hely, ahol a szülés idején az apák tüzet gyújthatnak, áldozva az ősi szokásnak. A burjátoknál is szokás, hogy a szülést követő harmadik napon nagy ünnepséget rendeznek. Tehenet vagy juhot vágnak. Az ünnepség végén a szülés helyéhez közel tüzet gyújtanak, az ételt a tűz körül fogyasztják el. A zsíros, faggyús darabokat a tűzbe köpködik, közben háromszor együtt kántálják: Szerencsét adtál, fiút adtál!- majd a nők a férfiakat és fordítva faggyúval megkenegetik egymást."
